A nemzetközi női jégkorongban jelentős változások előtt állunk. Ezekről beszélgettünk csapatunk általános igazgatójával, Marton Tiborral.

A világbajnokságok átkerülnek novemberre annak érdekében, hogy minden PWHL játékos részt vehessen a rajtuk. Hogyan értékeled ezt a változást?

A nyáron volt Budapesten egy női konferencia, ahol ez már felmerült, igaz, akkor még viszonylag kevés konkrétummal. Azóta különböző csatornákon csöpögnek a hírek. Nem vagyok minden információ birtokában, de azt látom, hogy ez azért komoly kihívások elé fogja állítani a bajnokságokat és a klubbokat.

Augusztus elején még tervezetet sem kaptunk, hogyan fog kinézni az EWHL- szezon, nem ismerjük a lebonyolítást, a résztvevő csapatok számát, nem tudjuk hány mérkőzés és hány utazás fog ránk várni. Ez azért komoly kihívást jelent.

A felkészülést elkezdtük az előző évben megszokottak szerint és várjuk mi fog történni. De nem tudjuk, mikor kezdünk, mikor végzünk, jó nagy késéssel, drágábban kellett jegyet vásárolni az import játékosoknak, miközben a szezon végét sem ismerjük, így az is előfordulhat, hogy a jegyet módosítani kell. Azt gondolom, ez nem tesz jót a liga megítélésének.

A PWHL november közepén kezd, véleményem szerint annyi kompromisszum belefért volna, hogy két héttel kezdenek korábban, és akkor a VB-k is maradhattak volna a szezon végén. Ez egy működőképes szisztéma volt. Most egy kicsit fejest ugrunk a bizonytalanba.

A nemzetközi női jégkorong kicsit más mint a férfi. Sokáig dolgoztam a válogatott programban, láttam, hogy sok ország mennyi energiát fektet ebbe és ennek köszönhetően mennyit fejlődtek azok a nemzeti csapatok, akik ebbe komoly munkát tettek, és összeségében mennyit fejlődött a vékony top alatti mezőny is.

Konkrétan milyen kihívásokra gondolsz?

Egyfelől a már említett tervezés, így a sok ismeretlen miatt még a költségekkel sem vagyunk tisztában. Ráadásul a novemberi elit VB miatt lesz egy hosszabb megállás a bajnokság derekán. Ilyenre még nem volt példa, gondolkoznunk kell, ezt hogy tudjuk kezelni, hogy az addig elvégzett munka ne vesszen kárba. Ez egy érdekes kísérlet lesz.

Ezen felül januárban az U18-as VB is okozhat ismét egy leállást. Mivel a programot nem látjuk, így nem tudom egyelőre, hogyan fog ez megvalósulni. Ilyet még nem csináltuk, idén nem tudjuk, hogy egy amúgy felépített szakmai programban ez okoz-e törést.

Jövőre meg az lesz a kérdés, amikor már mi is VB-t játszunk, hogy a játékosok milyen állapotban jönnek vissza a VB-ről, hogyan lehet egy síkra kerülni azokkal, akik itthon maradtak.

Milyen változásokat látsz a liga életében?

Én azt gondolom a tavalyi EWHL szezon az egyik legerősebb szezon volt, mióta a ligában vagyunk, a HKB-val még erősebb lett volna. Hat ország tizenkét csapata szerepelt benne. Az osztrák csapatok komoly támogatást kaptak az egyik sportfogadó cégtől, így sokat erősödtek, az olaszok pedig az olimpiára készültek, így bomba erős kerettel szerepeltek. Tényleg kiélezett, magas színvonalú mérkőzések voltak.

Jó példa, hogy az egyik legrosszabb alapszakasz helyezésünk után a 6. helyen kerültünk be a rájátszásba, de végül a 3. helyet sikerült megszereznünk, úgy, hogy csak a későbbi bajnok tudott minket megállítani. Szerencsére a forrásoknak köszönhetően mi minden évben részt tudunk venni ebben a ligában. Egy meghatározó csapata vagyunk az EWHL-nek és ezáltal megfelelő versenyeztetési lehetőséget is tudunk biztosítani a játékosainknak.

Te milyen megoldásokat látsz arra, hogy a nemzetközi és a klubszintű jégkorong együtt tudjon fejlődni?

Az egyértelmű, hogy ezeknek kéz a kézben kell járnia. Ha nem tudunk versenyképes bajnokságokat csinálni, annak a válogatott fogja a kárát látni. Az nem lesz elég, hogy megpróbálunk mindekit kitolni külföldre. Természetesen nagy lehetőség, ha a játékosok magas szinten tudnak kint játszani és tanulni, mi ezt mindig is támogattuk. Akár a női, akár a fiú játékosokat nézzük, a kanadai USports-ba vagy az amerikai NCAA-be bekerülő játékosok közül a legtöbben a MAC-ban pallérozódtak. De nem mindeki tudja, vagy akarja ezt az utat választani.

Az EWHL-ben adott a lehetőség topdivíziós világbajnokságot megjárt játékosok, vagy minőségi importjátékosok között fejlődni. Én úgy látom, ezen a téren sötét felhők gyülekeznek. Ezért vigyázni kell erre a brandre, nem fér bele az, hogy a ligát és a klubhokit leépítsük.

Ahogy említettem, a tavalyi nagyszerű szezon után most nagyon sok a kérdőjel, ennek nem szabadna így lennie. Fontos, hogy az EWHL egy látható, jó perspektívát kínáló, színes liga legyen, és a csapataink számára ez elérhető. Elsősorban a liga vezetőségének, de természetesen a kluboknak is a felelőssége, hogy az EWHL egy erős brand legyen. Emellett talán itthon is jót tenne egy kicsit nagyobb reklám a női klubhokinak.